B.I.O.S. trükkök

BIOS, vagyis Basic Input/Output System. Általános be/kimenet kezelő rendszer. Hülyén hangzik. A lényeg: a BIOS egy közepes méretű chip az alaplapodon, ami nagyon fontos alkatrész, mivel ez végzi az alaplapon található alkatrészek vezérlését. Mondjuk ez nem teljesen igaz, de ez végzi a kommunikációt a különböző hardverelemek között. A számítógép minden indításakor lehetőségünk van arra, hogy módosítsuk a BIOS beállításait, és ezzel nagyobb stabilitást és sebességet adhatunk a rendszernek.
Közelebbről. A BIOS egy téglalap alakú chip, amelynek lábai vagy forrasztva vannak az alaplaphoz, vagy kis foglalatba illeszthetőek, így eltávolítható és cserélhető. A tetején általában egy matrica van, ami a gyártóra utal (pl. Award, AMI, Phoenix).

Egy 2000. év végén készült felmérés szerint hazánkban a Pentiumos alaplapoktól felfelé a BIOS-ok 86%-a Award BIOS, így most ezt a típust mutatnám be (mivel nekem is ilyenem van). Az azonos márkájú BIOS-ok között is rengeteg különbség van, ami függ a BIOS verziójától (az újabb verziók több és kényelmesebb funkciókkal vannak ellátva), és az alaplaptól, mivel tulajdonképpen az alaplap képességeinek kiaknázásához a megfelelő BIOS-ra van szüksége a gyártónak.
A BIOS Setup-ba való belépés a gép indításakor történik. Amikor a memóriateszt és a processzorérzékelés közben a képernyő alján kiírja hogy Press Del to enter Setup, vagy valami hasonlót, akkor lenyomjuk a Del billentyűt, és már be is jutottunk a BIOS-ba. Itt általában a következő menük találhatók:

1. Standard CMOS Features
2. Advanced BIOS Features
3. Advanced Chipset Features
4. Integrated Peripherals
5. Power Management Setup
6. PnP/PCI Configurations
7. Load Fail-Safe Defaults
8. Load Optimized Defaults
9. Set Password
10. Save & Exit Setup
11. Exit Without Saving
található esetleg még:
+1 CPU Setup (vagy hasonló elnevezés, amit az Abit alaplapoknál például SoftMenu-nek hívnak)
+2 PC Health Status

1. Standard CMOS Features. Először is: mi az a CMOS? Nos, a CMOS egy kis memóriachip az alaplapon, ahová eltárolódnak a BIOS beállításai, és megmaradnak a számítógép kikapcsolása után is. Ez úgy lehetséges, hogy egy gombelem is van az alaplapon, ami táplálja ezt a memóriát kikapcsolás után. Így marad meg a gépben például a pontos idő is. Ha például minden bekapcsoláskor be kell állítanod az időt meg ilyesmit, akkor lemerült ez a kis elem, és ki kell cserélni. Tehát akkor ez egy kis memória, és ez a menüpont az alapbeállítokat rejti.
A BIOS-ban a kurzorgombokkal tudsz mozogni, enterrel belépsz, Esc-kel kilépsz az adott pontból. A régebbi típusoknál Page Up-pal és Page Down-nal lehetett az adott opciókat állítani, az újabbaknál pedig enter hatására bejön egy kis ablak, ahol jelölőnégyzettel választhatod ki a megfelelő opciót.
Ebben a menüben elsőként a pontos időt és a dátumot állíthatod be. Alatta a gépben található meghajtókat (merevlemez, CD-ROM stb.) állíhatjuk be. Itt megadhatjuk, hogy mekkorák ezek a meghajtók, de érdemes az Auto funkciót választani, ilyenkor minden induláskor ellenőrzi a meghajtókat, és automatikusan beállítja magának azok méretét és sorrendjét, csatlakozási pontját. Található ezek alatt még floppy beállítás is, itt megadhatod, hogy milyen floppy-meghajtó van a gépedben. Alatta a Video pontot manapság már nem is kell állítani, hiszen mindenki videokártyája és monitora VGA, úgyhogy ez hanyagolható míg a Halt on menüpont alatt a hibákra való érzékenységet állíthatod, értelemszerű eléggé.

2. Advanced BIOS Features. Ez egy nagyobb menü, és itt (a nevéből is látszik) komolyabb beállítások találhatóak. Első pont a Quick Power On Self Test (QPOST), vagyis a Gyors ÖnEllenőrző Tesz Bekapcsoláskor (csak magyarul hülyén néz ki: GyÖETB). Ha ez engedélyezve van (Enabled), akkor minden bekapcsoláskor az alaplap lefuttat egy gyors önellenőrzést, így azonnal figyelmeztet, ha valami hiba van. Az alapbeállítás általában Enabled.

Virus Warning Ez a beállítás legtöbbször le van tiltva (Disabled). A lényege az, hogy azonnal riaszt, ha olyan vírus-aktivitást észlel, ami károsíthatja a harvert (pl. Csernobil vírus, meg a többi CIH vírus, ami tönkreteszi a BIOS-t). A hiedelemmel ellentétben nem véd meg az egyszerű, normális vírusoktól. De akkor miért nem hagyják bekapcsolva? A válasz egyszerű: sokszor téved a vírusfigyelő, és megbénítja a rendszert, mivel vírusra gyanakszik. Előfordul ilyen például lemez formázásánál, BIOS upgrade-elésnél. Én kikapcsolva hagyom, nem túl nagy a valószínűsége, hogy pont egy BIOS vírus tesz paffra.

CPU Level 1 Cache Ez az opció nem mindegyik BIOS-ban érhető el, de egyébként sincs semmi haszna, maradjon Enabled, mivel ez a processzor elsőszintű gyorsítótárát tiltja vagy engedélyezi.

CPU Level 2 Cache Ugyanaz, csak ez a másodszintű gyorsítótárra vonatkozik.

CPU L2 Cache ECC Checking Ez a beállítás is a másodszintű (L2) gyorsítótárra vonatkozik, de itt az Error Correction Code, vagyis a memórián áthaladó hibás adat kiszűrését engedélyezhetjük/tilthatjuk. Maradjon Enabled.

Processor Number Feature Ez csak Pentium III-hoz készült alaplapokon található. A Pentium III-as processzorokba beépítettek egy egyedi azonosító kódot. Ez miatt sokan felháborodtak, mivel úgy tartják, hogy ezzel figyelhetővé válhatnak, tudod, Big Brother. Az Intel (a PIII fejlesztője) ezt nem így akarta, csupán könnyebb gépazonosítást akart, főleg vállalatok számára, mivel a megfelelő szoftver képes kiolvasni ezt a számot, és ez alapján azonosítani a processzort, vagyis a számítógépet. A jónép mégis felháborodott, ezért az Intel úgy döntött, hogy nem kötelező az azonosító használata, a BIOS-ból kikapcsolható. Ezzel az opcióval kikapcsolhatod, vagy engedélyezheted, ha PIII-asod van. Én inkább nem foglalnék ebben állást.

First Boot Device Ez már minden BIOS-ban megtalálható. Itt azt állíthatod be, hogy melyik meghajtóról bootljon (induljon) a számítógép. Például ha Windowst akarsz telepíteni, de nincs indítófloppyd, akkor ide állítsd be a CD meghajtót, és így azonnal a telepítő indul el. Ha végeztél, akkor állítsd át például a floppyra.

Second Boot Device Itt a második bootoló eszköz állítható be. Ide érdemes azt a meghajtót állítani, ahol a Windows található, vagy amelyiket Masternek jumperoltad.

Third Boot Device Ez már nem mindegyik BIOS-ban megtalálható elem. Itt a harmadik boot meghajtó jelölhető ki.

Boot Other Device Ez meg nagyon ritka opció. Itt engedélyezheted, hogy ha nem talál az első három meghajtón bootoláshoz szükséges anyagot, akkor nézze meg azt, amelyik nem volt kijelölve bootolás céljából.

Swap Floppy DriveEz minden BIOS-ban van. Két lehetőség: Enabled vagy Disabled. Akkor használható ez a funkció, ha gépedben 2 floppy meghajtó van. Ha engedélyezed, akkor nem kell a kábeleket átkötni ahhoz, hogy megcseréld a meghajtók betűjelét.

Boot Up Floppy Seek Ha engedélyezed, akkor induláskor ellenőrzi a gép, hogy van-e floppy meghajtó csatlakoztatva a rendszerhez, és ha nincs, akkor hibaüzenetet ad. Teljesen használhatatlan, mivel általában látod, ha nincs floppy meghajtó a gépben.

Boot Up NumLock Status Egyértelmű. Be legyen-e kapcsolva a Num Lock vagy ne. Erre van szoftveres megoldás is, amit a Windows trükkök 3. részében írtam le (Reklámot hallotak).

Typematic Rate Settings Enabled vagy Disabled. Engedélyezed-e a billentyűleütéssel kapcsolatos (ezután következő) beállításokat?

Typematic Rate Ha az előbb engedélyezted, akkor itt most azt állíthatod be, hogy ha folyamatosan lenyomva tartasz egy betűt, akkor hány karakter (betű) jelenjen meg másodpercenként. Általában 6 és 30 között lehet állítani. Egy gyilkolászós játékhoz minnél magasabb érték ajánlott.

Typematic Rate Delay Azt állíthatod be milliszekundumban, hogy ha folyamatosan nyomva tartod a gombot, mennyi legyen az úgynevezett várakozási idő.

Security Option A Windows trükkök 4. részében már előkerült, de itt is fontos megemlíteni. Nem minden BIOS-ban található meg. Két lehetőség van: System vagy Setup. A Setup-pal csak a BIOS beállításokat véded a jelszóval (a jelszóról majd később), míg a System opció segítségével az egész rendszert, mivel a gép indulásakor kéri a jelszót, és ezt nem lehet kikerülni sehogy.

OS Select For DRAM>64MB Ha a gépedben több, mint 64 Mbyte memória van, akkor itt be kell állítanod, hogy milyen operációs rendszered van. Ha OS/2 (fogadjunk, hogy senkinek sincs ilyen), akkor OS2-t kell beállítani, ha pedig más (pl. Windows, Linux stb.), akkor Non-OS2-t.

Report No FDD For Win95 Ez az opció minden Windowson működik a Win95-től kezdve (tehát a Win95-ön is). Ha nincs floppy meghajtód, és Windowst használsz, akkor állítsd be ezt.

Video BIOS Shadow Meg a Sound BIOS Batman. Bocs, de ez kihagyhatatlan volt... Tehát a lényeg az, hogy a videokártyáknak is van egy apró BIOS-a, csak az lassú. Ha engedélyezed. akkor kimásolja a videoBIOS tartalmát a RAM-ba (nagyon kevés helyet foglal), és onnan használja a következő újraindításig. Ezzel felgyorsul a rendszer, és a videokártya. Enabled ajánlott.

Delay IDE Initial Másodpercben kifejezett értékeket állíthatsz itt be. Néhány merevlemeznek és CD meghajtónak több időbe telik, amíg 'megtalálja önmagát' az indításkor, így itt megadhatod, hogy mennyit várjon rájuk a BIOS. Sok esetben csak így hajlandó felismerni néhány meghajtót a rendszer.

Ezzel megvolna az első két menü.

BIOS trükkök 2.rész

Az elején két dologgal kezdeném. 1. A háttér. Hát igen. Ez most ilyen lesz. A BIOS trükkök sorozat alatt minden háttér egyszínű lesz, lehetőleg elvontabb, mint gondolnád. Nézd meg például ezt! Szóval meg kell szoknod. 2. Az első részből kihagytam egy fontos dolgot, de asszem, hogy a gyengébb értelmi képességekkel ellátott 1Xü mezei végfelhasználó userek is rájöttek, hogy az új/megváltoztatott beállítások érvénybelétetéséhez a Save and Exit parancsot kell választani. Ennyi a bevezetés.

Advanced Chipset Features Há ja. Ezen a menün belül szinte csak memóriával kapcsolatos beállítások vannak. Fontos menü, mivel az itt található opciókkal nagyban lehet befolyásolni a rendszer teljesítményét. A menü elemei nagyban függnek az alaplaptól.

SDRAM RAS-to-CAS Delay Azt hiszem, ebbe most nem mennék bele. Legyen elég annyi, hogy ha Fast módot állítod be, akkor gyorsabb lesz, ha Slow módot, akkor pedig lassabb, de stabilabb lesz a memória. Fast ajánlott.

SDRAM RAS Precharge Time Bocs, de most ezt sem részletezném. Érdemes alapbeállításon hagyni.

SDRAM CAS Latency Time Ne kérd, hogy megmagyarázzam, hidd el, jobb ez így. Értéknek 3-at adjál.

SDRAM Precharge Control Enabled vagy Disabled. Ha a Disabled opciót választod, akkor jóval stabilabb lesz a memóriakezelésed.

DRAM Data Integrity Mode Non-ECC vagy ECC. Arról van szó, hogy bizonyos memóriamodulokat úgy készítenek, hogy van bennük Hibaészlelő és Javító (Error Checking and Correction), így ki tudják szűrni a hibás adatokat. Ha a memóriád ilyen, akkor állítsd ECC-re ezt az opciót. Ha nem tudod milyen RAM-od van, akkor inkább hagyd Non-ECC-n, vagy kérdezd meg a gyógyszerészedet (esetleg a kezelőorvosodat).

System BIOS Cacheable Két lehetőség: Enabled vagy Disabled. Általában az alapbeállítás Enabled. A lényeg az, hogy a BIOS memóriáját a gép memóriájába másolja, és onnan használja, így gyorsabb lesz a rendszer. Gáz csak akkor van, ha egy tudatlan program véletlenül erre a memóriaterületre ír, és bezavar. Ilyenkor fagyás történik. Lefagyás. De ennek ma már igen kicsi az esélye (tudod, annyi az esélye, mint Zámbó Jimmy koncertnek a BS-ben).

Video BIOS Cacheable Itt is Enabled és Disabled a két lehetőség. Ugyanaz érvényes ide is, mint az előzőhöz.

Video RAM Cacheable Megint csak Enabled és Disabled. Olyasmi mint az L2 cache. Gyorsabb lesz a videomegjelenítés az opció engedélyezésével.

8 Bit I/O Recovery Time Itt kilenc lehetőség van: NA (vagyis semmi), 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8. Ez a beállítás néhány régi 8 bites kártyához készült, vagyis azt állíthatod be, hogy mekkora legyen a szünet a végrehajtások között. Néhány régi kártyának (főleg az ISA sínes video-, és hálózatikártyáknak) magas értéket kell beállítani, hogy normálisan működhessenek.

Memory Hole At 15M-16M Szent Megahertz Batman! Lyukas a memória 15 és 16 Mega között!!! Na jó, ne hülyéskedjünk, ez nem vicc. Enabled vagy Disabled. Az alapbeállítás legtöbbször Disabled. Ez is régi kártyáknak fenntartott opció. A lényeg az, hogy néhány régi kártya szükségszerűen a 15 és 16 Mega közötti 1 megás tartományt használta, és ezzel az opcióval azt a területet lefoglalod számukra. Ilyenre ma már nincs szükség, csak szívja a memóriát, tehát mindenképpen Disabled.

Passive Release Meglepő, de ez is régi kártyákhoz való szolgáltatás. Röviden arról van szó, hogy ha van egy ISA sínes kártyád, és kompatibilitási problémáid vannak vele, akkor állíts ezen az opción. Ha eddig Enabled volt, akkor legyen Disabled, és fordítva.

Delayed Transaction Ugyanarra szolgál, mint az előző, itt az a lényeg, hogy kiküszöböld az ISA és PCI sínes kártyák közötti gabalyodást (tényleg a gabalyodás milyen j?, mer' csak tippeltem).

AGP Aperture Size Az értéke általában 4 Mbyte és 256 Mbyte lehet a BIOS-ban. Ez, mint a nevéből is kiderült, elég új dolog. Az AGP is egy foglalat, akárcsak a PCI vagy az ISA, de sokkal gyorsabb, és az a különlegessége, hogy csak videokártya tehető bele. Szóval az újabb videokártyák már mind AGP foglalatosak. Itt azt állíthatod be, hogy mekkora memóriát használhat az AGP-s kártya a rendszer erőforrásaiból. Nem kell félni, Általában nem nagyon nyúl a rendszermemóriához a kártya. Értékét nem szükséges változtatni, hagyd nyugodtan az alapbeállítást.

SDRAM Leadoff Command 3 és 4 lehet az értéke. Ezzel a beállítással az SDRAM elérési idejét állíthatod. Először ellenőrizd a memóriamodulod elérési idejét, majd ez alapján állítsd be ezt. Csak profiknak ajánlott az opció módosítása.

Integrated Peripherials Vagyis az alaplapra integrált alkatrészek beállításai. Ilyen például a nyomtatóport, az USB port, és még egy rakat cuccos. Ebben a menüben is nagyon hardverfüggő opciók vannak, vagyis függ az alaplapodtól, a BIOS verziódtól és még sok mindentől az itt található beállítások listája.

Onboard IDE-1 Controller Disabled vagy Enabled. Itt engedélyezheted vagy letilthatod az elsődleges meghajtó-vonalat, vagyis a Primary körön lévő meghajtókat. Itt mindig Enabled legyen, mivel a Primary körre van kötve a vinyó, és gyakran a CD meghajtó is. Ha letiltod, akkor egyszerűen nem fognak működni.

Master Drive PIO Mode Először is: Minden körön (primary és secondary) két lehetőség van - master és slave (plusz a cable select, de ebbe nem megyünk bele). A master mindig elsőbséget élvez a slave-vel szemben. Hogy egy meghajtó master-e vagy slave, azt a hátán lévő kis tűkre való műanyag sapka huzogatással (vagyis jupmerolással) lehet beállítani. A PIO a Programmed Input/Output rövidítése. Itt 4 lehetőség van, 1-4-ig. Ja, meg az auto funkció, ami a legajánlottab funkció, ilyenkor a gép automatikusan beállítja a meghajtó számára az ideális PIO módot. Általában az Auto az alapbeállítás.

Slave Drive PIO Mode Ugyanaz, amit az előbb leírtam.

Master Drive Ultra DMA Az UDMA, Ultra DMA, Ultra ATA, mind ugyanazt jelenti. Ez egy speciális mód meghajtók számára, amivel óriási sebesség érhető el. Csak akkor működik, ha a meghajtó és az alaplap is támogatja az UDMA lehetőségét. Az UDMA-s alkatrészek működnek a sima csatlakozókkal is. Több fajta UDMA van: UDMA 33, UDMA 66, UDMA 100. A számok a másodpercenkénti adatátvitel sebességére utalnak, MByteban. Ennél az opciónál érdemes Auto üzemmódra állítani, ilyenkor a gép automatikusan meghatározza a meghajtó ilyen képességeit, és ez alapján kezeli is. Ha Disabled, vagyis letiltod, akkor normál, UDMA nélküli meghajtóként üzemel.

Slave Drive Ultra DMA Ugyanez, csak a Slave UDMA-s meghajtókra vonatkozik.

Onboard IDE-2 ControllerEgyezik az Onboard IDE-1 Controller-nél leírtakkal, csak itt a msáodlagos, vagyis Secondary körre vonatkoznak a beállítások.

USB Keyboard Support Ha USB-s billentyűzeted van, akkor Enabled, ha nem, akkor Disabled. Honnan tudod, hogy USB-s a billentyűzeted? Nézd meg a csatlakozóját. Ha egy nagyon vékony, lapos kis izé, akkor nagy valószínűséggel az.

Init Display First Azt állíthatod be, hogy melyik videokártyádat használja a megjelenítésre. Ez akkor hasznos, ha mondjuk van egy videokártyád és egy TV-tunered is, amin van monitorkimenet, és ilyenkor megadhatod, hogy a normális videokártyádról menjen a rendszer.

Ultra DMA Controller Ugyanazok vonatkoznak rá, mint az Onboard IDE-1 Controller-re.

IDE HDD Block Mode Ebbe most nem mennék bele, a lényeg az, hogy az automatikus blokkfelismeréshez Enabled kell (ez az alapbeállítás is).

Power On Function Ehhez az opcióhoz ATX-es tápegység és alaplap kell. Bővebb részleteket a Windows trükkök 5.részben olvashatsz. Itt azt állíthatod be, hogy milyen hatásra induljon a számítógép. Az opciók:
Button only - ilyenkor csak a gépházon lévő nyomógombbal lehet bekapcsolni a gépet.
Keyboard 98 - az újabb (Win 98-at támogató) billentyűzeteken található külön erre a célra fejlesztett gomb. Ennek lenyomásával indul a gép. Most már én is ezt használom.
KB Power ON Password - ilyenkor beállítod a jelszót, és a következő alkalomkor a gép úgy indul, hogy beütöd a jelszót a billentyűzeten (nem egyezik a rendszervédő jelszavas módszerrel, itt a jelszó a gép bekapcsolásához kell).
Hot Key Power On - Ebben az esetben az előre beépített billentyűkombinációk közül választhatsz. Nálam pl. Ctrl+F1-től Ctrl+F12-ig lehetett választani. Régen én is ezt használtam.

KBC input clock Ezzel a billentyűzet "órajelét" változtathatod. Ha például bibi van a billentyűzettel, nem megfelelően működik, kihagy, lefagy stb, akkor próbáld ezt az értéket módosítani.

Onboard FDD Controller Ezzel a floppyt engedélyezheted vagy tilthatod le.

Onboard Serial Port 1 Az újabb alaplapokon a Soros port integrálva van az alaplapra. 2 darab van belőle. Ezzel az opcióval az egyes soros port I/O címét állíthatod. Hagyd az alapbeállításon.

Onboard Serial Port 2Ugyanez, csak a kettes porttal.

Onboard IR Function IR, vagyis InfraRed. Infravörös port beállításáról van szó. Normal, IrDA, vagy ASK (Amplitude Shift Keyed) IR mode. Az infravörös eszköznek szükséges módot állítsd be.

UR2 Duplex Mode Két opció van: Full és Half. Ez is az infravörös portra vonatkozik. Általában Full-on érdemes hagyni, de van néhány infraeszköz, amely csak half üzemmódban tud működni.

RxD, TxD Active Itt az infravörös port Továbítás/Fogadás polaritását állíthatjuk, High és Low a két opció.

IR Transmission Delay Itt a továbbítások közötti szünetet állíthatjuk. Mindig az aktuális eszköztől függ, de általában megfelelő az alapbeállítás.

Onboard Parallel Port A párhuzamos port beállításairól van szó. Még ma is sok nyomtató, szkenner és hasonló dolog csatlakozik erre a portra. Itt is az I/O címét adhatod meg. Hagyd meg az alapbeállítást.

Parallel Port Mode Itt a párhuzamos port működését szabályozhatod, érdemes az ECP+EPP variációt választani, mert ez a leggyorsabb.

ECP Mode Use DMA Ne menjünk bele, hagyd az alapbeállításon.

EPP Mode Select Itt az EPP mód verzóját választhatod ki, érdemes az újabbat választani.

PWR ON After PWR-Fail Ezzel azt állíthatod be, hogy a géped visszakapcsoljon-e áramkimaradás után. Például kihúzod véletlenül a kábelt a falból, és ha visszadugod, akkor bekapcsoljon vagy sem. Érdemes az Off variációt választani, mivel sok alkatrészcsere megspórolható így.

BIOS trükkök 3.rész

Szóval harmadik rész, és folytatódik a BIOS hadjárat.

A Power Management menü következik. Hogy jobban megértsd, miről is szól ez, érdemes elolvasni a Windows trükkök 5. részét, ahol bőven elmagyarázom az ATX és a többi dolog lényegét. Most szó szerint idézek a Windows trükkök 5. részéből (mert lusta vagyióok újra leírni és átdolgozni):
Tehát az Energiagazdálkodás. Először közölnék néhány érdekes adatot, statisztikát.
A mai számítógépek tápegységei 200-300W teljesítményt vesznek fel. Ehhez hozájön a monitor is, mely átlagosan (15 colos esetében) 100 és 150W között van. A számítógép energiával való ellátása óránként 10 Forintba kerül. Amennyiben a számítógép folyamatosan üzemel (persze ez általában nem jellemző), akkor havonta 7200 Forint lenne a gép által megtermelt villanyszámla. Persze most nem ilyen sóher-site-ot akarok bemutatni, csak rámutatni a lényegre. Erre a lényegre nálam sokkal előbb rájöttek, és így az Energy Star, és a Green PC szabvány alapján készült (vagy készülő) számítógépek alkatrészei (elméletileg) képesek olyan üzemmódba kapcsolni, amikor sokkal kevesebbet fogyasztanak, de nem kapcsolódnak ki teljesen, így nem vesztjük el az információt, nincs szükség teljes újraindításra.
És így született meg az ATX szabvány. Az ATX szabvány két fő részre osztható, az első a hardverelemek (főleg az alaplap) fizikai felépítését határozza meg a jobb helykihasználás érdekében. A jobb elhelyezésnek köszönhetően nő a hűtés eredményessége, és kevesebb a kábel-dzsungel a gépházban.
De nekünk most nem ez a fontos, hanem a szabvány második része, ami a tápegységgel és a tápellátással kapcsolatos. A tápegység az a nagy izé a gépben, amiből megy a kábel a konnektorba, és ez a nagy, nehéz doboz látja el energiával az egész gépet. Az ATX-es gépeknek több szintű energiatakarékos és alkatrészkímélő üzemmódja van.
De honnan tudod, hogy a géped ATX-es vagy sem? A legegyszerűbb, hogyha Start\Leállítás, és ha a gép automatikusan leáll, nem jelenik meg a 'Most már kikapcsolhatja a számítógépet' felirat, akkor a géped ATX-es. Akkor is az, ha például nem kell a gépházon bekapcsolni, hanem billentyűzetről is indíthatod a géped, esetleg egérrel (ezekre még kitérek). Tehát az ATX-es üzemmódok:
Soft off  Ilyenkor a gép tényleg ki van kapcsolva, csak néhány áramkör van feszültség alatt, hogy az érkező jelre azonnal elindíthassa a gépet. A jel többfajta lehet: beállított billentyűkombináció (nálam például a Ctrl+F1), duplakattintás az egérrel, üzenet a modemre, vagy a hálózati kártyára. Ilyenkor elindul normálisan a gép.
Stand by  Ez a legnagyobb lehetősége az ATX-nek. A gép kikapcsolja az energiafaló hardverelemeket anélkül, hogy a memória tartalma elveszne, vagyis nem kell újraindítani a rendszert, mindent onnan folytathatunk, ahol abbahagytuk. A Stand by üzemmód elérhető hardveres és szoftveresen is (persze hogy a Windowsból). Sokkal több energiát takaríthatunk meg, és sokkal jobban kímélhetjük alkatrészeinket (és ez a lényeg!), ha nem designos screensaverekekkel óvjuk a monitort, hanem egyszerűen megadjuk a gépnek, hogy x perc után kapcsolja ki a monitort. Ugyanez eljátszható egy másik fontos alkatrésszel, a vinyóval is. Megadjuk, hogy hány perc múlva álljon le, és így nem csak energiát takarítunk meg, de csökken a zaj és nő az alktrész élettartama. Főleg laptopoknál használható, nagyon akkumulátor kímélő módszer.
Alvó állapot  vagy hibernálás. Ilyenkor a memória tartalmát lementi a gép a vinyóra, majd kikapcsolja a monitort, a merevlemezt, majd kikapcsolja a számítógépet. Amikor újraindítjuk a számítógépet, a vinyóra mentett memóriát állítja vissza a rendszer, és mindent onnan folytathatunk, ahol abbahagytuk. Ez a legjobb energiatakarékossági megoldás, de hosszabb idő a betöltés. Akkor érdemes ezt használni, ha tudjuk, hogy hosszabb ideig nem fogjuk használni a gépet, például éjszaka elmegyünk csicsikálni.

Tehát ez lenne röviden az Energiagazdálkodás (Power Management) lényege. Most akkor sorba szedjük a menüpontokat.

ACPI Function  Az ACPI az Advanced Configuration and Power Interface rövidítése. Enabled vagy Disabled. Engedélyezésével veheted igénybe az Energiagazdálkodás funkcióit. Enabled javasolt.

Power Management  Itt több lehetőség is van: User Define, Min. Saving, Max. Saving, esetleg még néhány lehetőség. Ha User Define-t választod, akkor te határozhatod meg az Energiagazdálkodás minden paraméterét. A többi opció előre betáplált paramétereket kínál, vagyis például a Max. Saving a lehető legnagyobb energia-, és alkatrészkímélést hordja magában (ezek de szép mondatok, tök nehéz ilyeneket kigondolni). Érdemes a User Define lehetőséget választani.

Video Off Method  Ennek a menüpontnak a lényege, hogy beállíthatod, mit csináljon a videokártya energiagazdálkodás esetén. Itt három opció van: Blank Screen, V/H SYNC+Blank, és DPMS. Az első esetén a rendszer üres képernyőt ír a videokártya memóriájába, vagyis elméletileg fekete képernyőt kapsz. A másodiknál lezárja a horizontális és vertikális szinkronizációs portokat, és üres képernyőt ír a memóriába. Ez azt jelenti, hogy lezárja az éppen futó megjelenítést hardveres szinten. Az utolsó esetén pedig jelzéseket ad a monitorra, bár én még sohasem láttam ilyet, úgyhogy nem tom mit tud.

Video Off After  Itt azt állíthatod be, hogy milyen esetben kapcsolja ki a rendszer a videokártyát. NA (soha), Suspend, Standby, Doze.

Modem Use IRQ  Vagyis a Modemed megszakításkérelmét állíthatod be. Az alapbeállítás NA, vagyis nincs kézi beállítás, mivel ezt legtöbbször (a Windows esetében mindig) az operációs rendszer végzi. Ajánlatos nem piszkálni.

Doze Mode  Engedélyezheted, vagy letilthatod, beállíthatod az aktiválásig kivárandó időt (mint a képernyőkímélőnél).
Standby Mode  Engedélyezheted, vagy letilthatod, beállíthatod az aktiválásig kivárandó időt (mint a képernyőkímélőnél).
Suspend Mode  Engedélyezheted, vagy letilthatod, beállíthatod az aktiválásig kivárandó időt (mint a képernyőkímélőnél).

HDD Power Down  Itt azt állíthatod be, hogy mennyi idő múlva álljon le a merevlemezed motorja. Ez igen hasznos, sokat lehet kímélni így a vinyót.

Throttle Duty Cycle  Nem bringás verseny. Azt állíthatod be, hogy energiagazdaságos üzemmódban mekkora teljesítménnyel dolgozzon a processzor. 12,5%, 25%, 37,5%, 50%, 62,5%, vagy pedig 75% legyen. Minnél kisebb teljesítményen dolgozik, annál kevésbé melegedik fel.

Soft-Off by PWR-BTTN  Két lehetőség van: Instant-Off vagy Delay 4 Sec. A beállítás arra vonatkozik, hogy a bekapcs-gombot nyomva azonnal leálljon a gép, vagy 4 másodpercig kelljen rá várni.

Power On by Ring  Ha a modemed támogatja ezt a funkciót, akkor ezt engedélyezve (Enabled) kikapcsolt állapotban, ha a modemre hívás érkezik (pl. e-mail jött), akkor bekapcsol, fogadja a hívást.

Resume by Alarm  Itt megadhatod a hónapot, a napot, az órát, és a percet, hogy mikor akarod, hogy a géped elinduljon kikapcsolt állapotból. Például megadod, hogy 4:34-re legyen bekapcsolva, mert akkor érsz haza. Vagy emlékeztetőül elindul a gép, és figyelmeztet, hogy meccs van a TV-ben.

Resume by LAN  A beállítás engedélyezésével hálózaton keresztül is elindítható a számítógéped. Ehhez a beállításhoz megfelelő hálózatikártya kell.

PM Timer Events  Ez alatt rengeteg opció található, de inkább nem mennék bele, hagyd őket úgy, ahogy vannak.

CPU FAN Off In Suspend Mode  Suspend mód esetén leáll a processzor hűtőventillátora. Így jóval halkabb lesz a gép. A processzor nem ég le, mert ilyenkor ki van kapcsolva. Ehhez olyan ventillátor kell, ami az alaplaphoz csatlakozik, és ismeri ezeket a funkciókat.

A következő témakör a PnP/PCI Configurations menü lenne, de ebbe nem érdemes belemenni, többet árthatsz, mint használsz, és itt nagyon fontos beállítások vannak.

BIOS trükkök 4.rész

Elérkeztünk a hivatalos véghez. Elméletileg több rész nem várható, de még bármi megtörténhet.

Ebben a részben a nem-menü elemeket és néhány olyan menüt mutatok be, amelyek nem minden BIOS-ban találhatók.

Load Fail-Safe Defaults  Ha erre a menüre nyomsz, megkérdezi, hogy valóban akarod-e. Hogy mit? Ezzel a paranccsal betöltesz egy eredetileg beprogramozott BIOS beállítást. Ez azt jelenti, hogy az eddigi beállításaid elvesznek, és egy nagyon biztonságos, alacsony teljesítményű rendszert kapsz. Hogy miért poén? Nem poén, hanem kényszerhelyzet. Ha például nem működik rendesen a gép, lefagy, vagy eleve nem jut túl a BIOS-ba lépésen, akkor ezt választva leveszi a normál teljesítményt szolgáló beállításokat, és egy stabil, de nagyon lassú rendszert eredményez. Erre akkor van szükség, ha a rendszer instabil, és feltehetőleg hardveres probléma okozza. Így működőképes lesz a system, és ellenőrizhetsz mindent szoftveres úton.

Load Optimized Defaults  Ez az opció megegyezik az előzővel, de itt nem egy stabil, lassú, biztonságos rendszert hoz létre, hanem egy olyat, ami tökéletes harmóniát teremt a rendszerben, vagyis optimalizálja azt, egy előre beállított séma alapján. Csökkenti a túl magas értékeket, és növeli a túl alacsonyakat. Ilyenkor szintén elvesznek az eddigi beállításaid. Ez akkor jó, ha nem nagyon mersz a BIOS beállításaiban elmerülni.

Set Password  Jelszóbeállítás. Itt adhatsz meg új jelszót, amit minden alkalommal kérni fog, amikor a BIOS-ba próbál belépni valaki. Ha nem tudja a jelszót, akkor nem engedi be. Néhány alaplap támogatja azt a funkciót is, amely nem csak a BIOS-t védi ezzel a jelszóval, hanem az egész rendszert is. Ennek a beállítása az Advanced BIOS Features menüben (BIOS trükkök 1.rész) található. Ha meg akarod szüntetni a jelszó kérését, akkor lépj be a BIOS-ba, menj a Set Password pontra, és új jelszónak ne írj semmit, csak nyomj entert. Ezzel eléred, hogy legközelebb már nem kéri a jelszót.

És akkor most az opcionális menük

PC Health Status  Egyes BIOS-okban nevezik Temperatures menu-nek, Temperature Monitor-nak, System Monitor-nak, Heat Detector-nak stb. A menübe lépve állandóan változó számadatokat találsz (én most az Award-féle PC Health Status-t mutatom be). Lényege, hogy a gép hőmérséklet-, és feszültségadatait láthatod.

Shutdown Temperature   Itt azt adhatod meg, hogy hány Celsius/Kelvin fokos processzor-hőmérsékletnél álljon le automatikusan a rendszer. Ez egy biztonsági opció, nehogy leégjen a proci. Mert ha leáll (tönkremegy) a processzorhűtő-ventillátor, akkor 3 másodperc alatt megsül a CPU. Ezt a számot annyira állítsd, amennyit az eladó/szakértő mond, minden processzor más hőmérsékleten dolgozik, de az elmondható, hogy 80 Celsius fok körül már sülésveszély van.

CPU Warning Temperature  Megegyezik az előző menüponttal, csak itt nem a leállást kiváltó hőmérsékletet, hanem a riasztást kiváltó hőmérsékletet állíthatod. Ha a processzor eléri a beállított szintet, akkor riaszt, ami általában csipogással jár. A hang a számítógép belső kis hangszórójából jön, tehát ha nincs ilyened, akkor nem hallhatod a riasztást. Ez az érték alacsonyabb legyen a Shutdown Temperature-nél.

Ettől lefele módosíthatatlan adatokat látsz, amelyek csak kijelzik az éppen aktuális hő/fordulatszám/feszültség szintet.

System Temperature 1  Általában olyan alaplapokon található meg ez a kijelző, ahol mellékelnek termokábelt, és a kábel végén lévő hőmérsékletet jelzi ki.

System Temperature 2  Ugyanaz. Bár néha ez nem a termokábel hőmérsékletét, hanem az egyik alaplapi chipét méri.

CPU Temperature  Mint tudjuk, a CPU a processzort jelenti, vagyis ez a processzor aktuális hőmérsékletét jelzi. Ezt veszi figyelembe a Shutdown és a Warning Temperature.

CPU Fan (Fan 1) Speed  Ez a processzort hűtő ventillátor fordulatszámát mutatja, persze csak akkor, ha az az alaplapra csatlakozik, és van rajta fordulatszámmérő. Egyébként nem feltétlenül a processzor hűtő ventillátor lehet ez, csak annyi biztos, hogy az alaplapon ennek a helyére van kötve.

CPU Fan (Fan 2) Speed Ugyanaz, csak az esetleges 2-es számú ventillátorra vonatkozik.

Ez alatt pedig a processzorra és az alaplapra vonatkozó feszültségadatok találhatók, erre nem térek ki külön.

Most pedig az utolsó, sokak számára legizgalmasabb és misztikusabb menü, az úgynevezett tuningoló menü következik. Már sok ilyen menüt láttam, de a legjobb és legrészletesebb típus az Abit SOFTMENU-je. Így ezt mutatom be.

Figyelem! A tuningolás tönkreteheti az alaplapot, az alaplapra csatlakozó alkatrészeket, és a processzort. Mindenki csak saját felelősségére olvassa és próbálja ki az alábbi ötleteket. Felelősséget nem vállalok.

Először egy kis hardvertörténelem és elmélet. A processzor sebességét MHz-ben mérik. Egy MHz 1 millió műveletet jelent másodpercenként. Egy 500 MHz-es porcesszor ezek szerint 500 millió műveletet képes végrehajtani. Elméletileg. De vannak még tartalékok a CPU-ban, és ezt használják ki a tuningolók.
A processzor sebességét nem a gyártó, hanem két tényező alakítja. 1. A processzor szorzója. 2. Az alaplap frekvenciája.
A szorzó egy kis áramkör a processzorban, amit a gyártó éget bele. Ez vagy egy egész szám, vagy pedig 5 tizedre végződik (pl. 7.5). Az azonos sebességű és típusú processzorokba azonos a szorzó is. Például két 466 MHz-es Celeron esetében mindegyik szorzója 7.
A második tényező az alaplap frekvenciája. Az alaplapnak is sebessége van, ez Celeronok esetében 66 MHz, PIII-nál pedig 100 vagy 133 MHz. A processzor sebessége úgy jön ki, hogy megszorozzák a szorzót az alaplapi frekvenciával. Vagyis az előző példánál (466-os Celeron) 7x66=462. Ez nem 466, de általában mindig nagyobb és könnyebben megjegyezhető számot írnak a procira.
A tuningolás abból indul ki, hogy egy 433-as és egy 466-os Celeron között nincs semmi különbség, csak a 466-osba nagyobb szorzót égettek. Minden más megegyezik. Következtetés: a 433-ast is lehet 466 MHz-en járatni. Sőt, magasabban is.
Tehát mi az evidens megoldás? Növeljük a szorzót! A Pentium első generációjánál még lehetett. Csak rájött az Intel, hogy ha bárki állíthatja a szorzót, akkor hülyék lesznek megvenni az új processzort, inkább a szorzó állításával felturbózzák a gépüket. Ezért a Pentium II és a Celeron már állandó szorzóval dolgozik, amit nem lehet módosítani.
Mi maradt? Az alaplapi frekvencia emelése. Logikus. Csak egy baj van: ha az alaplap frekvenciáját emeled, akkor az alaplapra csatlakozó eszköz (pl. videokártya, memória stb.) sebessége is nő, és a legtöbb ilyen alkatrész nem mindig örül, ha tuningolják őket. Vagyis könnyen tönkreteheted az alkatrészeidet. Ezért lett a tuning egy mágikus, félelmetes, hátborzongató művelet, és a tuningolók pedig magányos hősök, germán félistenek, Rambók, esetleg számítógépes zsenigyerekek. De ha ésszel csinálod, akkor semmi baj sem lehet, csak kövesd az utasításaimat.
1. Ellenőrizd a processzorod típusát és sebességét. A mai felhasználók 83%-a nem tudja, hogy milyen processzora van, és hogy az mennyin ketyeg.
2. Ellenőrizd a memóriád típusát. Itt azt értem, hogy tudd meg, milyen sebességű. Ha 100-as (így hívják, de nevezik PC100-asnak, 100 MHz-es RAMnak meg ilyesminek), akkor minden rendben van. Ha csak a 66 Mhz-es alaplapi frekvenciát támogatja, akkor nem nyert, nem tudod tuningolni a géped. Ha Pentium III-ad van, akkor a memóriának 133 MHz-esnek kell lennie.
3. Ellenőrizd az alaplapodat. Tudd meg, hogy támogat-e 66 MHz-nél nagyobb alaplapi frekvenciát. Ha nem, akkor megint csak beégés. Ha igen, akkor nézd meg, hogy a BIOS-odban van-e tuningoló menü (mindjárt ismertetem). Ha nincs, akkor csak az alaplapon található kapcsolókkal tudod állítani, amire majd a készülő Tuning rovatban térek ki. Általában nem kell félni, az 1999 óta készült alaplapok mind támogatják a magasabb frekvenciát, és a legtöbbön van is BIOS-os opció erre.

Ha minden stimmel, akkor most jön a menü bemutatása. Tehát mint mondtam, ez az Abit-féle SOFTMENU III lesz, és valószínüleg nem minden opció található meg a BIOS-odban, de attól még működhet a dolog.

System Processor Type  Itt a processzor típusa látható, általában nem változtatható, mivel az alaplap automatikusan ismeri fel és jelzi ki a processzor típusát.

CPU Operating Frequency  Itt a processzor jelenlegi sebességét látod. Page Up-pal és Page Down-nal lehet ezt növelni, illetve csökkenteni. Ha itt most például 433 van és nyomsz egy Page Up-ot, akkor 466-ra vált (bár nem biztos). Ez így nem fog működni, mivel ilyenkor a szorzót próbálja állítani, az pedig le van tiltva a processzorban. Tehát nyomkodd addig a Page Up-ot, amíg el nem jutsz egy olyan feliratig, hogy User Define. Ekkor jó, innentől kezdve te állítasz be minden paramétert, amelyeket ez alatt atlálod.

CPU FSB Clock  Az FSB a Front Side Bus rövidítése, vagyis az alaplapi frekvenciáé. Itt, ha Celeronod van, akkor 66 helyett állítsd be az ennél eggyel magasabb értéket, ami általában 75 MHz.

CPU Multiplier Factor  Itt add meg a processzorod valódi szorzóját. Ha rossz értéket adsz, akkor nem fog tuningolódni a rendszer. Úgy számolhatod ki a szorzót, hogy elosztod a processzor sebességét az alaplapi frekvenciával. Például: 466 MHz-es Celeron esetében 466/66=7.

Ezzel már meg is lennénk, csak elmented, újraindítod, és máris gyorsabb. Persze lehet, hogy nem indul, lefagy, bármi, ilyenkor állítsd vissza az eredeti értéket, és mond el, hogy te legalább megpróbáltad. Persze még nincs vége, mivel még több paraméter is állítható. Nézzük.

Sel100/66# Signal  Low vagy Default. Deafault legyen.

PCI Clock/CPU FSB Clock  Ezt elfelejtettem megemlíteni. A PCI sín sebességére vonatkozik. PCI foglalatos szinte minden kártya a videokártyán kívül. Ilyen a hangkártya, belső modem, hálózati kártya, a legtöbb videodigitalizáló stb. A PCI sín sebessége normál esetben (66 MHz-es alaplapi frekvenciánál) 33 MHz, vagyis az alaplapi frekvencia 1/2-e. Ha feljebb rakod az alaplapi frekvenciát, akkor úgy állítsd itt a törtet, hogy a végeredmény (vagyis a PCI sín frekvenciája) 33 MHz legyen. 100 MHz-es alaplapi frekvenciánál ez 1/3 lesz. 100*1/3=33.

AGP Clock/CPU FSB Clock  Annak idején a PCI sín már lassú volt a videokártyákhoz, ezért megalkották külön e célra az AGP-t, vagyis az Accelerated Graphics Port-ot. Ez kétszer olyan gyors, mint a PCI. Az alaplapon ez egy barna foglalat, ami a legközelebb található a processzorhoz a többi foglalat közül. Ebbe csak a videokártyák passzolnak.
Tehát 66 MHz-es alaplapi frekvenciánál az AGP frekvenciája is 66, vagy 1/1. Ha 100 MHz-re állítod az FSB-t, akkor az AGP-nek 2/3-od kell állítani, vagyis 100*2/3=66.

AGP Transfer Mode  Itt az AGP úgymond stílusát lehet állítani. Érdemes Default-on hagyni, csak akkor állítsd Normal-ra, ha nagyon magas alaplapi frekvenciát választottál (pl. 125 MHz).

CPU Core Voltage  Ez itt a processzor áramellátását szabályozó menüpont. Itt adhatod meg, hogy hány Volt feszültséget kapjon. Ha tuningolsz, akkor általában hagyhatod az eredeti számot, de ha magasabbra akarod feltenni a sebességet, akkor emelned kell ezt is. A feszültség emelésével sérülhet, akár le is éghet a processzor. Csak saját felelősségre.

I/O Voltage  Ez a többi eszköz áramellátását biztosítja. Ugyanazok érvényesek rá, mint az előzőre.

In-Order Queue Depth  Ezt most inkább nem feszegetném, hagyd alapbeállításon.

Level 2 Cache Latency  Van a processzorba integrálva egy kis memória, amit L2 Cache-nek hívnak. Ez azért van, mert így gyorsabban tud a processzor dolgozni, nem kell a külső, ehhez képest lassabb RAM-hoz nyúlni. Ezzel a beállítással az L2 Cache várakozását állíthatod. Minél kevesebbet várakozik, annál gyorsabb, de ha túl gyorsra állítod, akkor lefagy a rendszer, és akár proci is meghalhat. Érdemes Dafult-on hagyni.

Spread Spectrum Modulated  Ebbe inkább nem mennék bele, a lényeg az, hogy hagyd Disabled módban.


Ennyi lett volna a BIOS trükkök sorozat, már készül a Hardver trükkök sorozat is, azt majd érdemes lesz megtekinteni.