Gyakran feltett kérdések + válaszok

Hogyan készíthetek bootolható CD-t?
Bootolható CD-t sokféleképpen és sokféle programmal készíthetsz, de én itt most csak egyet fogok leírni röviden. :o)
Szóval ilyen CD-t készíthetsz pl. a Nero-val. A program elindítása után válaszd a "CD-ROM (Boot)"-ot. A megjelenő ablak második fülénél (Indítás) az "Indítható logikai meghajtó"-t választod, beraksz egy előzőleg létrehozott bootlemezt (1.44-eset), majd a többi művelet már megegyezik az eddig megszokottakkal (sebesség, cd-lezárás stb.). A bal oldalon megjelenő ablakba ugyanúgy csak be kell húzni a felírni kívánt fájlokat, aztán mehet az írás.

Hány track fér egy lemezre?
99

Hogyan lehet másolásvédett lemezeket másolni?

CloneCD vel.

Milyen programmal tudok Audio lemezt írni és hogy?
A legtöbb programmal tudsz audio lemezt írni, de hogy konkrét példa is legyen, pl. az Ahead Nero Burning Rom-mal.
AudioCD-t választva húzd át az ablakba a felirandó számokat, tedd be a pipát a DAO-hoz az "írás" fülön, ott, ahol az írási sebességet lehet megadni. Az áthúzott számokat kijelölve nyomj egy jobbegérgombot, majd írd át az alapértelmezett 2mp-t 0-ra (nulla).
Ha még mindig marad egy kis szünet vagy pattogás a számok között, annak már nem a Nero az oka, hanem valószínűleg magában a hangfájlban van egy kis hiba.
Az mp3 kódolásnak van egy olyan hátránya hogy a szám elejére és végére berak egy nagyon kis szünetet! Jóval kevesebb, mint egy másodperc, de arra pont elég, hogy zavarjon! Nyisd meg miután áthúztad a számot a Nero-val után jelölj ki egy filét és nézd meg az MP3-om oszcilliszkóp képét vagy mi az! Kezd el nagyítani és már látható is a szünet! Na ezeket ki kell vágni vagy a NERO-val vagy egy zeneszerkesztő progival!

Sziasztok egy kis segitség kellene. Sikerült letöltenem néhány image fájlt, aminek kiterjesztése cue és bin. A kérdésem, hogy mivel lehet ezt felirni cd-re, mert a Nero nem ismeri fel. Szóval progi nevet várok...Köszi!
A program neve: GoldenHawk CDRWin 3.8

Mi a különbség az UDF és az ISO9660 formátum között?
A hagyományos CD-ROM formátumot az ISO 9660-as szabvány írja le, és megszabja, hogy milyen adatstruktúrát kell használniuk a CD-DA, CD-ROM, CD-X és egyéb lemezfajtáknak. Ezen típusok bármelyikén olvasáskor az első információ, amit a meghajtó lát, az úgynevezett tartalomjegyzék (TOC). Ha a lemez multisession, akkor az első TOC mutatja meg, hol a következő, illetve, hogy ez az utolsó session-e, és a lemez le lett-e zárva. A CD-lemezek az adatot úgynevezett blokkokban tárolják. Ha az eredeti audio-CD-ből (CD-DA) indulunk ki, a zene minden másodpercére 75 ilyen tárolóegység jut. Mivel a CD 44,1 KHz-es mintavételezéssel dolgozik, és a felbontása 16 bit, így egy blokk mérete: 44100/75*16*2/8=2352 bájt. Ez remek, de sajnos a CD olvasási pontossága nem megfelelő ahhoz, hogy ezt mind ki is használhassuk, így végül a számítógépes adathordozóként használt lemezen a blokkok csak 2048 bájtosak.
A csomagírt lemezek egy másik, UDF-nek nevezett lemezstruktúrát használnak. Ehhez természetesen a TOC formájának meg kellett változnia, így az ilyen CD-ket nem látja például a DOS és a Windows 3.x. A csomagírás alapgondolata, hogy - ha nem kellene a TOC-vel törődni, ami ugye a lemez elején van, és először készül el - a CD-t lehetne blokkonként is írni. Ez több előnyt jelentene, például: az egész működhetne úgy, mint egy floppy: akár egyesével is lehetne a fájlokat felírogatni. Megszűnhetne a kellemetlen Buffer Underrun nevű jelenség.
A packeteknek két fajtája van, a változó és a fix hosszúságú. Az első tulajdonképpen nagyon kényelmes és helytakarékos rendszer.

Hogy működik tehát az UDF?
Lássuk példaként az Adaptec DirectCD nevű szoftverének működését. Amikor a lemezt megformázza a program, előkészíti a helyet a későbbi TOC-nak, de valójában nem írja azt meg. Amikor egy fájl felkerül a lemezre, az egy csomag lesz, mégpedig olyan információkkal ellátva, melyek megegyeznek a FAT táblához tartozó adatokkal. Ezalatt a DirectCD egy virtuális FAT táblát (VFAT) tart a memóriában, melynek segítségével a felírt adatokhoz könnyedén hozzáférhetünk. Ha a lemezt kivesszük a meghajtóból, a VFAT állomány is eltűnik a memóriából, de a lemezre még nem íródik fel. Ha a sessiont bezárjuk, a VFAT segítségével felkerül a lemezre a TOC, és az máris használhatóvá válik "normális" lemezként. Ha a VFAT esetleg elvész, még mielőtt felkerülne a lemezre, akkor sincs gond, hiszen a program a packetek adataiból azt bármikor helyreállíthatja. Ha fix csomaghosszal dolgozunk, ugyanez történik, bár találhatunk pár lényeges különbséget. Ebben az esetben a FAT nemcsak az írás befejezésekor, hanem a lemez minden egyes kivételekor felkerül a CD-re, hogy a fájlokat alkotó packetek viszszakereshetőek legyenek.

Hogyan lehet egy 74 perces CD-re 77-78 percet írni??? Ha jól sejtem ez hívják túlírásnak, milyen íróval, szoftverrel lehet ilyet csinálni?
a szoftverek általában hajlandóak rá, csak figyelmeztetnek hogy hosszabb az anyag mint a lemez, de ha akarod ők megpróbálják felírni. pl. cdrwin, winoncd,nero, linuxos cdrecord/cdrdao/gtoaster biztosan. hardverszinten van a nagy változatosság, van aki egyáltalán nem hajlandó túlírni, mások meg igen, különböző mértékben. az elvileg azonos kapacitású lemezek között is lehet kis különbség, az ATIP információban pontosan el van tárolva hogy hol kezdődik a leadout rész a lemezen, ez a különbség akár 30-50sec is lehet. overburningnél a lead-outba is kerülnek adatok, ezek visszaolvashatósága nem szavatolt - én egyszer véletlenül 74es lemezre írtam 76.30-nyi audio anyagot, és az utolsó 15sec elég sercegős lett :)úgy emlékszem a yamahák a túlíró bajnokok. a dolognak amúgy szerintem a mai olcsó 80/90perces lemezáraknál már nincs olyan nagy jelentősége.

Miből készítik a Cd-lemezeket?
A CD-ket általában ABS műanyagból készítik, mert azokra nagyon jó lehet fémgőzölni, vagy egyéb anyagot "felgőzölögtetni".
Ha az alapanyaggártó betartja a föccsölési technológiát nem marad sok feszültség a CD-ben. Épp a termelékenység növelése miatt az előírtnál kisebb hőmérsékleten "préselik meg" a CD-t, akkor jelentős feszültségek maradhatnak benne.
Próbáljátok ki, hogy egy elrontott írt CD-t kézzel erősen meghajlítjátok, nagyon rugalmas egy határig, utána pedig szinte szétrobban (szemre vigyázni!!!!).
Emiatt a profibb gyártók Polikarbonátból készíttetik az alapanyagot (jóval drágább) és drágább technológiával tudják a hordozóréteget felvinni. Ezeket a CD-ket ha meghajlítjátok, nem törik el csak az összelapulás előtt, és akkor is csak a hajlítási síkban.
A polikarbonátban alig marad feszültség ezért a tárolhatósági élettartama is jóval nagyobb.

Oversampling; hibajavítás?
Az oversampling, mint olyan, teljesen független a CD információ tartalmától, pontosabban a túlmintavételezett digitális jel információtartalma azonos az alapsávi (1x-es mintavételezésű jellel). Tehát ha túlmintavételezed a 44100Hz-es mintavételi frekvenciával CD-re irt jelet, semmi többletinformációra se teszel szert. A túlmintavételezést 2 ok miatt használják: A kimeneti (anti imaging szűrő) ami eltávolítja a jelből a mintavételezési zajt (aliasing) ezáltal alacsonabb fokszámú lehet, így kisebb jeltorzulást okoz az analóg jelben, másrészt olcsóbb megvalósítani. Az is belátható a mai modern 4. fokú integrátort tartalmazó D/A átalakítóknál 12dB/oktáv jel-zaj viszony javulás érhető el. Ez azt jelenti, hogy oktávonként elhagyhatsz 2 bitet a D/A átalakítóból. igy lesz a 256x túlmintavételező D/A átalakító 1 bites. Mért fontos ez? 16 bites átalakítóhoz 34 ultrapontos referencia elem kell (ellenállás vagy áramgenerátor). Ha a referencia elemek pontatlanok, akkor az A/D átalakítóban lienearitáshiba (nemlineáris torzítás) keletkezik. 1 bithez meg csak 4, sőt tisztán analóg úton megvalósítható az 1 bites átalakító. Igy roppant ocsón lehet megfelelő minőségű átalakítót készíteni.

Ami igaz, hogy a CD-k reed-solomon CIRC kódolása 3 szinten dekódolható, így különböző mértékű hibavajítás érhető el. Mivel kiforrott, tömegcikkről van szó, nem hiszem, hogy ne használnák manapság a CD-romokban a layer3 dekódolást. Ami valószínűbb: az írható CD-k adattárolásra vannak tervezve, mikoris a blokkméret 2028byte, audió és mpeg(VIDEO-CD) esetén 2336, byte. Tehát data CD esetén egy extra hibakódolás lép be. Tapasztalati tény (kimértem), hogy az irt CD-ken a javítható hibák aránya 10-15%-kal magasabb a gyáriakhoz képest, igy gyakoribb a javíthatatlan hiba lehetősége, amit a dekóder interpolációval fed el. Ami bizonyos:Az asztali CD játszó lényegesen lassabban seek-el egy irt CD-n és a TOC-ot is nehezebben olvassa be. Ennek az az oka, hogy az asztali cuccokban a pickup a gyári lemezre van optimálva és lényegesen rosszabbul olvassa ki az irt lemezeket, mert eredendően a szervó ott az interferencia elvén működik, az irt CD meg nem olyan (tükröz vagy elnyeli a fényt)

Adatok, csomagok?
Minden csomag elején van egy header, ami az aktuális fájl adatait tartalmazza, többek között a méretét is, ami rögtön megmutatja, hol kezdődik a következő packet. Minden egyes csomag értelemszerűen csak egész számú adatblokkból állhat, így a helyveszteség mindössze a header és az utolsó blokknak a fájl vége és a 2K közé eső része.
Mivel minden egyes fájl egybefüggő területen helyezkedik el, ezért a lemezt végül át lehet alakítani a már ismert ISO 9660 formátumba, úgy, hogy az írás befejezésekor a hagyományos módon megírjuk a TOC-t. Az olvasó szoftvernek természetesen a header-információkat figyelmen kívül kell hagynia. Ha a TOC oly módon kerül felírásra, hogy nem zárja le a lemezt, akkor egy újabb UDF session is elkezdhető. Más a helyzet, ha újraírható (CD-RW) lemezt használunk. Ekkor már gyakorlatilag a hagyományos floppyval megegyező funkciókat nyerhetünk, hiszen a fix hoszszúságú packeteket szabadon írhatjuk is. Hátrány, hogy az újraírható CD-k nem törölhetők akárhányszor, és itt már gondot jelenthet a fájlok fregmentációja is. Szintén problémák adódhatnak, ha az újonnan felvett adatok felülírják a régit. Emiatt a fix hosszúságú csomagokkal működő UDF fájlrendszer meglehetősen nagy ráhagyással dolgozik: a formázott CD lemez kapacitása 494 Mbájt, ami 350 darab hagyományos floppynak felel meg.

Mivel lehet felírni egy lemezre az ".iso" kiterjesztésű fájlokat?
CDRWin és az újabb Dickjugglerrel is lehet ezeket az ISO-kat irni. A legjobb a CDRWin.

Hogy tudom felvenni CD-re a régi bakelitlemezeimen lévő zenéket?
Első dolgod, hogy beszerzél egy jó minőségű hangkártyát. Yamaha OPL3, ESS, CMI, OPTi, Genius, Crystal stb pocsék, egy Sound Blaster Live! Value a legolcsóbb (nettó kb. 11-12000 Ft) kártya, ami kiváló ilyen célra. (Hordozható gép nem jó, nem tudsz hangkártyát beletenni, és a beépítettek sem a hangminőségükről híresek általában.)

Második, hogy a hangerőt a lehető legmagasabbra állítsad, amitől még nem lesz túlvezérelve, és egy jó hangszerkesztő programmal (Sound Forge) felveszed. (Ha az eredeti mono, akkor a felvételt is mono-ban készítsd, a CD-re írás előtt konvertáld stereová, ha a CD-író programod megköveteli ezt.)

Harmadik: kiszűröd a pattogásokat egy jó plug-innel, ha nagy az alapzaj, akkor zajszűrőzöl (ne gondolj itt Dolbyra, annál sokkal jobb, a minőség alig romlik, a zaj viszont eltűnik, zajminta szükséges a jó zajszűréshez) majd szükség esetén equalizert használsz, ha gyenge a bakelit hanganyagának magas és/vagy mély fekvése.

Negyedik: Felírod egy jó minőségű audio CD-re vagy MP3-ban data CD-re, de ekkor CD-lejátszóban nem hallgatható, csak számítógéppel.

Feltétlenül SCSI hostadaptert és SCSI CDROM-írót kell használni?
Bár nincs feltétlenül szükség SCSI-ra, nagyon javasolható! A SCSI ugyanis gyorsabb, mint az IDE, és ügyesebben kezeli az adatokat. Az írót folyamatosan állandó adatmennyiséggel kell ellátni, mert nem tud hol gyorsabban, hol lassabban írni. Ha túl kevés adat érkezik, akkor a rögzítést egy hibaüzenettel megszakítja.

Az írás 500-550 Mbájt körül gyakran minden látható ok nélkül íráshibával megszakad. Mi lehet ennek az oka?
Ilyenkor rendszerint az adathordozóval van a gond. Éppen az olcsó névtelen gyártmányoknál fordulhat elő, hogy a CD-R felületi rétege a szükségesnél vékonyabb. Ha csak keveset írunk a lemezre, ez a hiányosság fel sem tűnik, ám ha tele írjuk, egyből kiderül a turpisság.
Ha ugyanazon gyártó több írható lemezénél tapasztaljuk ezt a hibát, akkor válasszunk másik gyártmányt.

Csatlakoztatható-e a CD-író kábele a nyomtatóinterfészhez is?
Alkalmasnak alkalmas rá…Soha meg ne próbáljuk! Bár a SCSI kábelcsatlakozója kinézhet ugyanúgy, mint a nyomtatókábelé, nem szabad a PC nyomtatóinterfészéhez kötni, mivel a PC és a CD-író is komolyan megsérülhet.

Lehet-e külső CD-ROM-írót szerelni a PC-be anélkül, hogy hőfejlődési problémákkal kellene számolnunk?
Túlmelegedés csak ritkán keletkezik emiatt. A korszerű CD-ROM-mechanikák azonban rendszerint erősen rázkódnak. Mivel az író nagyon érzékeny a rázkódásra, jobb külön készülékházban üzemeltetni.

Mit jelent az "on the fly" írás?
Lefordítani talán úgy lehetne, hogy "röptében", bár az, hogy "menet közben", inkább fedné a valóságot. Arról van ugyanis szó, hogy egy CD-ROM-ról vagy merevlemezről közvetlenül írunk a CD-R-re anélkül, hogy közben a merevlemezen külön tárolnánk az információt. Ilyenkor az íróprogram az írással párhuzamosan (azaz menet közben) készíti elő az adatokat. Ennek megfelelően mind a CD-ROMolvasónak, mind a számítógépnek gyorsnak kell lennie, különben megeshet, hogy az írónak előbb van szüksége az adatokra, mint ahogy azokat megkaphatná, és az írás hibaüzenettel leáll.
Bizonyos íróprogramok megengedik, hogy a merevlemez állományait "on the fly" módon írjuk a CD-R-re. Vigyázzunk, hogy a merevlemezünk ne legyen fragmentált és ne fusson más program. Csak így képes ugyanis a PC kellő sebességgel átadni az adatokat az írónak.

Mennyire megbízhatók az írható CD-k? Képesek-e 20 évig vagy tovább tárolni a rájuk írt adatokat?
A gyártók legkevesebb 75 évet adnak meg tárolási időként a nyers adathordozóknál, ha írunk rájuk, ha íratlanul maradnak, akkor viszont csak öt évet garantálnak. Az írható CD-ket száraz, hűvös, közvetlen napfénytől mentes helyen kell tárolni, különben rövidül az élettartamuk.
El kell azonban azon gondolkodnunk, hogy lesz-e még 20 év múlva olyan készülékünk, amellyel el lehet majd olvasni ezeket az adatokat. Hiszen kinek van ma már 8"-os floppyolvasója? (Tudják, azok a hanglemez nagyságú floppyk...)

Hogyan lehet az írható CD-hez olyan szimbólumot rendelni, amely a lemez behelyezése után megjelenik a képernyőn?
Lehet-e a CD-ROM-ról automatikusan programot indítani (mint néhány professzionális CDROM-nál)?
Mindkét feladat viszonylag egyszerűen megoldható. A szimbólumhoz egy ".ICO" kiterjesztésű fájlt kell készíteni (vagy egy másik CD-ről másolni) és a CD-ROM-unkon eltárolni. Ezt követően a Start menüből, majd a Programok/Kellékek pontból indítsunk el egy editort és írjuk he a következőket:

[autorun]
open=program.exe
icon=képecske.ico

az "open=" után egy, a CD-ROM-on elhelyezkedő programot kell megadni, amelyet a CD behelyezése után automatikusan indítani akarunk. Az "icon=" mögött egy .ICO kiterjesztésű programnak kell állnia, amely a CD-ROM képecskéjét (ikonját) tartalmazza. Ügyeljünk arra, hogy ne adjuk meg a meghajtó betűit megnevezésként.

Használható-e CD-ROM-író a régi, lassú CD-olvasó helyett?
A CD-ROM-író érzékenyebb és viszonylag nehezebb az író/olvasó feje. Ezért nemcsak lényegesen lassúbb, mint a modern CD-olvasók, hanem a sok, gyors sávváltás miatt az igénybevétele is fokozott. Jobb megoldás egy olcsó CD-olvasót venni.

Elkerülhetők-e a kihagyások az az audio-CDknél? Ha ugyanis az egyik számot azonnal követi egy másik, a CD-re írás után határozott szünet tapasztalható...
Ez az íróprogramtól függ. Ha ez csak "számonként" (szakszóval trackenként) tud az audio-CDről olvasni, akkor mindig lesz szünet az egyes számok között. Viszont megpróbálhatunk egy zenefeldolgozó programmal a két számból egyet csinálni és így felíratni a CD-re. Ugyancsak meg lehet próbálni nem trackenként, hanem egyszerre íratni a CD-t. Ezt néha Disc at once eljárásnak is nevezik.

Lehet-e több menetben is írni egy CD-re? Így egymás után lehetne adatokat rögzíteni az internetről.
Ez akkor lehetséges, ha a programunk alkalmas a multisessionra. Egy session egy írási alkalmat jelent. A multisession jelentése tehát többszörös írás. Erre két, elveikben eltérő eljárás létezik. A tradicionálisnál már a kezdettől fogva csak a szükséges adatokat írjuk a CD-re. Később további információkat fűzhetünk hozzájuk, de a régebbieket már nem törölhetjük.
A packet-writing eljárásnál a CD-R a merevlemezhez hasonlóan ' viselkedik. A fájlokat egyszerűen lehet másolni és törölni is, bár ekkor nincs tényleges törlés. E módszer kezelése is egyszerű, de csínján kell bánni a sok változtatással. A fájl minden módosításakor ugyanis egy újabb másolat készül róla az adathordozón (hiszen a CD-R-en nem lehet törölni).
A multisession CD-R-t csak a megfelelő CD-ROM-meghajtók tudják elolvasni, szerencsére a korszerű CDROM-olvasók már mind ilyenek. A régebbi (négyszeres sebességű vagy lassabb) olvasók viszont olykor problémákat okozhatnak.

Elég-e egy négyszeres sebességű CD-ROMmechanika ahhoz, hogy négyszeres sebességgel írjunk a CD-R-re?
Ha az adatokat közvetlenül a CDROM-ról olvassuk és egyidejűleg írunk is; akkor a CD-ROM-olvasónak legalább kétszer olyan gyorsnak kell lennie, mint az írónak.
De ha az adatokat a CD-ről előbb a merevlemezre másoljuk és csak azután
írjuk ki a CD-R-re, akkor mindegy, milyen gyors a CD-olvasó. A lényeg ilyenkor az, hogy a merevlemez elég fürge legyen.

Szükség van-e külön programra az audioadatok felírásához?
Olyan CD-ROM-olvasót kell beverni, amely az audioadatokkal is elboldogul, különben nem lehetne ezeket a merevlemezre másolni. Ennek az az oka, hogy az audio-CD-k felépítése teljesen más, mint a CD-ROM-oké. Szinte az összes SCSI CD-ROM-olvasó képes az audioadatok értelmezésére is, viszont csak kevés ilyesfajta IDE-olvasó létezik. Kétes esetben használjuk a CD-ROMírót az audioadatok kiolvasására.

Fontos-e, hogy CD-címkekészletet használjunk a CD-ROM címkézésére, vagy van erre más módszer is?
Mivel a CD-t a legkisebb kiegyensúlyozatlanság is egy gyorsan rázkódó mosógéphez teszi hasonlóvá, a CD-R-re mindig csak a hozzá való segédeszközt ragasszuk fel.

Szabad-e írni a CD-R-re, vagy túlságosan érzékeny a teteje?
Éppen a teteje az érzékeny! Az alját műanyag réteg védi, de néhány nyers CD tetején már közvetlenül a vékony aranyréteg helyezkedik el. Ha egy golyóstollal e felső rétegre írunk, lekarcoljuk az aranyat és tönkre is tettük a CD-t. A CD-R-re csak puha, oldószermentes tintájú filctollal írjunk!

Mire kell figyelnem CD-írás közben, hogy lehetőleg ne rontsak lemezt? Meg tudom ezt valahogy előzni?

1./ ha a win idokolatlanul kezdi el tekerni a windowst, akkor az a gyorskereső opció lehet, ami sok játékot is lelassít, a vezérlőpultnál lehet kikapcsolni, onnantól nem leszenek ilyen jellegű gondok!

3./ Ne menjen CD-írás közben semmilyen képernyővédő.

4./ particionáld a vinyódat, ezzel elkerülheted a nagymértékű fregmentálódást. pl: legyen egy partíciód az oprendszernek és a programoknak, legyen egy minimum 775MB az image fájlnak (a 74 perces zenéhez kell ennyi), amit csak erre használsz, meg legyen egy (kettő) az egyéb adatoknak (MP3-ak, képek, játékok, installok, stb...)

Mi az a CD-COPS?
A CDCops másolásvédelem az egyik első olyan másolásvédelmi eljárás volt (évekkel megelőzve a Sony SecuROM-ot vagy a C-Dilla - másnéven Safedisc - védelmeket), amely "simán" nem volt másolható. A Linkdata cég terméke, és bár felénk nem nagyon terjedt el, de például a Távol-Keleten hihetetlen mennyiségben alkalmazták. Skandináviában (nem véletlenül, hiszen a Linkdata is odavalósi) számos kiadványon található CDCops, én láttam olyan regionális Microsoft Encarta verziót, amin CDCops volt.

A CDCops egyébként az egyik legérdekesebb másolásvédelem. Ellenőrzéskor azt használja ki, hogy minden megírt CD-R lemez egy picit különböző (a CD-R lemez minősége, a hordozóréteg jellege, ebből fakadóan a kalibráció hossza miatt más és más lesz két egymás után megírt, de ugyanazt az anyagot tartalmazó lemez!), ugyanakkor a gyárilag nyomott CD lemezek egy-egy sorozata (amikugyanazzal a nyomóformával készülnek) megközelítőleg azonosnak mondhatóak. A CDCops finom méréseket végez a meghajtóval. Elég bonyolult a módszer, de nagyjából úgy lehetne elmagyarázni, hogy az első és az utolsó logikai szektor közötti fizikai szöget méregeti meg), ez pedig minden egyes CD-R lemeznél kicsit más lesz.
Valószínűleg ezen kívül a szubkódokban is elrejt egy-két azonosító kódot, de ezt nem hiszem, mert a négy évvel ezelőtt még igen kevés meghajtó tudott stabilan adat lemezek szekroraiból szbkódokat dekódolni! Persze a meghajtók elektronikája erre nem nagyon van felkészítve a CD-Cops ellenőrzési eljárására, ezért kell minden egyes ellenőrzési procedúra során húszszor megtekergetni a lemezt az ellenőrző rutinnak. Másrészt a meghajtók közötti óriási eltérésekből adódóan a lemért érték igencsak tág és viszonylagos, ezért könnyen előfordul, hogy bizonyos meghajtókban magát a gyári lemezt sem ismeri fel a program. Amikor elkészítenek egy CD-Cops rutinnal védett lemezt, akkor a hozzávaló többjegyű kódot is utólag állapítják meg a masterelést végző CD-Cops liszencet használó üzemben. Valójában nem is egy, hanem négy-öt kódot adnak adnak át a forgalmazónak.
A kódok gyakorlatilag a lemez fizikai tulajdonságait írják le, de a legelső kód nagyon szigorú, az utolsó pedig nagyon engedékeny. Általában a középső kódot szokták végül a forgalomba kerülő lemez dobozára ragasztani, az valószínűleg elég szigorú ahhoz, hogy a másolatok 90%-át kiszűrje az algoritmus, de a gyárit még biztosan felismerje. A lemezről futó program bekéri a kódot, értelmezi, és megpróbálja azonosítani, hogy vajon a kód alapján meghatározható jellegű lemezről fut-e vagy sem. Ennek a vizsgálatnak az eredményeképpen dől-e, hogy fut-e a védett program. A szubkódos védelmi rész ellen szól az is, hogy ha ezen alapulna a CD-Cops, akkor a CloneCD pár olvasóval-íróval biztosan tudná másolni, de ugye éppen az a "baj", hogy ezt a védelmet még a CloneCD se viszi (és valószínűleg nem is fogja). Más kérdés, hogy mivel a forgalmazók mindig "szigorú" kóddal adták ki a CD-Cops védelemmel ellátott lemezeket, ezért - jogosan - elterjedt a köztudatban a rendszer megbízhatatlansága (sok gyári CD sem indult el, ami nagyon ciki), így nem túl sok CD-Cops védett lemezzel fogsz találkozni a közeljövőben. Pedig mindent összevetve életképesebb, mint a SecuROM vagy a SafeDisc, mert ha elolvasod, ezt azért nem olyan gyorsan tröték fel a cracker fiúk.
(PPéter)

Van-e különbség a különböző gyártók lemezei között?
Természetesen, hiszen a gyártók különböző berendezéseket használnak. A lemezek mindegyikének teljesíteni kell azonban a Narancs Könyv előírásait. A CD-R lemezek különböző színét a felvételi festékréteg színe okozza. A festék színén kívül a visszaverő réteganyaga (alumínium vagy arany) is hatással van a lemez színére. A festék zöld, kék vagy sárga színű lehet, de a színnek nincs hatása a lemez minőségére.

Mit jelent a puffer alulcsordulása (buffer underrun)?
A CD írása során a lemezre írandó adatok a háttérben átlapolva kerülnek a lemezre a nagyobb adatbiztonság érdekében. Ha a CD-író elkezdi az adatfolyamot felírni, nem állítható meg, csak akkor, ha az átlapolás kész. Ha a számítógéprendszer nem szolgáltatja elég gyorsan az adatokat, az író meghajtójának puffermemóriája kiürül. A puffer alulcsordulása megszakítja az írási folyamatot. A félig felírt lemez használhatatlan a legtöbb CD-ROM-meghajtó számára. Többszekciós írásnál az adatokat egy új szekcióba ismét felírhatjuk. Néhány CD-író képes arra is, hogy a megszakított adatok írását folytassa.

Írhatok audió adatokat CD-R-lemezre?
Igen, lehet. A hangstúdiók a CD-R-ipar indulásakor számos "referencia" lemezt dobtak ki különböző művészektől. A ma használatos CDR lemezek kb. egyharmada zenei felvételeket tartalmaz. Az első CD-Ríró eszközök csak hangot vettek fel, és később jelentek meg a CDROM-formátumú adatok.

A CD-R-lemez használható mesterként a préseléshez?
Igen lehet. Ha ezt tervezzük, meg kell vizsgálnunk, hogy a CD-R bemeneti adathordozóként használható-e a választott eljáráshoz. A legfontosabb, hogy ellenőrizzük a CD-R-lemezt, található-e rajta nem javítható (uncorrectable) vagy E32 kódú hiba. A legtöbb szoftver, melyet az üvegmester készítésnél az író lézersugár meghajtására használunk, az E32 hibára abbahagyja az üvegmester készítését.

A CD-R-meghajtóm tudja olvasni a CD-R-lemezt, de a CD-ROM meghajtó nem. Mi lehet az oka?
A fenti hiba leggyakoribb oka, hogy a lemez írását nem fejezte be (finalized) a CD-író program, ezért a lemez CD-ROM-meghajtóban olvashatatlan. A lemez befejezése azt jelenti, hogy a többszekciós felvétel utolsó lépéseként a bevezetésbe felíródik a tartalomjegyzék-tábla. Ezzel a lemez ISO 9660 kompatíbilis lesz, és a legtöbb meghajtó és meghajtóprogram képes olvasni.

Mi az ajánlott hardverkonfiguráció CD-felvételhez?
A minimális konfigurációban 386-os számítógép 4 Mbájt RAM-mal, audio/video kompatíbilis merevlemezzel (hőmérséklet kalibráció nélkül, SCSI-vezérlővel (600 kbájt/sec átviteli sebesség] kétszeres sebességű íráshoz megfelelő. Nagyobb igényekhez használjunk Pentium processzoros gépet (100 MHz vagy gyorsabb) PCI vezérlőkártyával, AV kompatibilis merevlemezzel (2 bájt vagy nagyobba és 16 Mbájt memóriával. A merevlemezrendszernek 600 kbájt/sec sebességet kell biztosítania, mert négyszeres sebességű írásnál puffer alulcsordulás történhet.

Olvashatók a 4 x vagy 6 x sebességgel írt CD-R-lemezek 1 x vagy 2 x sebességű meghajtóval?
Igen. A felvételi sebesség független a lejátszás sebességétől.

Mit jelent a CD-R-lemez "4 x certified" felirata?
A Yamaha cég készítette az első négyszeres sebességű CD-író meghajtót. A meghajtóhoz a CD-R-lemezek gyártói külön fejlesztettek ki adathordozót. Azokat a CD-R-lemezeket, melyekre négyszeres sebességgel lehet írni "4 x certified" felirattal látták el. Ma már szinte mindegyik lemez hordozhatná ezt a feliratot.